Foglalkoztat ez a gondolat: jobban belefigyelni lelkembe, imádkozni, s az imádságos csendből kiérezni Isten örök akaratát. Érzem, hogy többet, sokkal többet kell imádkoznom, mert nagyon is emberi okosság alapján cselekszem. Istenem, érzem és tudom, hogy Te nem így akarod, nem így szereted. Csendre, az ima csendjére van szükségem, hogy megismerjem szent tetszésedet.
Nem érlek el, édes Szűzanyám, mégis Veled megyek, mert jóságosan magaddal emelsz. Vígy magaddal az Atya trónja elé, és vígy el a szenvedő emberszívek kis kunyhóiba Krisztus imájának titkos útjain, hogy legyek igazi imádkozó és legyek a szenvedők segítője. Ami ehhez kell, Tőled megtanulhatom. Nincs, aki Nálad jobban megértette, hogy egy Atyának vagyunk gyermekei, egyenlők és egymás közt testvérek, akik között elsőszülött a Te szent Fiad.

 Erzsébet nővér

Tisztaszívűek

Orante alak Róma katakombáiból

Jézus első harminc esztendejéről nincs más egyéb írva: Engedelmes vala nekik. Ó Szűzanyám, nagyon kérlek, segíts ezt a nagy misztériumot jól megértenem. Mily sok fordul ezen! – Az évezredek óta várt Isten megjelenik a földön, s elrejtve marad születésében is, növekedésében is. Harminc évig szándékosan „véka alá” rejti magát és csak három évig világít. Úgy látszik, először úgy akarja üdvözíteni a világot, hogy harminc évig csendben engedelmeskedik két teremtményének. Szűzanyám, kérlek, segítsd megértenem e mélységeket!

 Erzsébet nővér

Tisztaszívűek

XVI. századi ikon

A hitem olyan óriási, félelmetes támadásokon megy át, mint még soha. Felületes szemlélettel azt lehetne mondani, hogy nincs is ez a hit sehol. És mennyire van! Csodálatos, tökéletes tisztaságban a hit legtitokzatosabb valóságát élem. Most élem igazán a hit lényegét. Soha ennyire nem, mint most. A támadások az óriási magaslatoknak a lábát sem érik el. A minden és a semmi nagy végletei érintkeznek a lelkemben, és szabad akaratom Istentől végtelenül megerősítve van a MINDEN felé fordulva. Nagy-nagy dolgok mentek végbe a lelkemben az utóbbi időkben. – Mindig ilyenkor jelentek meg a lelkemben a hit kísértései vad mélységükben, vagy ha nagy-nagy dolgok előtt állok. Ez is meglehet. De oly erős a hitem, hogy nem is gyötörnek igazából a kísértések. Szinte azt mondhatnám, fittyet hányok nekik Mária öléből és a sátánnak is… 

Erzsébet nővér

Tisztaszívűek

Úgy kell Istent szolgálnom, ahogy Ő akarja, s nem, ahogy én. Ahogy az angyalok szolgálják Őt. Amit rám bízott azt lelkiismeretesen kell teljesítenem. Ha szívem tele van félelemmel, aggódással, sötétséggel, testem betegséggel, ha gyűlölnek, megvetnek, szeretetből azt is el kell fogadnom. Ez a jó Isten akarata szerinti élet. 

Én nem akarok semmit. Az a legnagyobb imám, hogy ne akarjak, hogy Isten akarhasson. Mentnek kell lennem minden egyéni kívánságtól, elgondolástól, hogy fogékony maradhassak Isten sugalmazása felé. Döntő kérdés, hogy pontosan Isten akarata történhessék velünk.

Erzsébet nővér

Tisztaszívűek

XI. századi kereszt,
Konstantinápoly

Jézus nagy szerelme nagy közömbösségre juttatja  a lelket mindennel szemben, ami nem Isten. Nem akarják ami maguknak tetszik, és akarják, ami Istennek tetszik. Egyedül csak Isten akarata fontos számukra. Olyan ereje van a szeretetnek, ha tökéletes, hogy a lelket egészen önfeledtté teszi a maga hasznát vagy kárát illetőleg, s csak Istenre gondol. Minden kárunk onnan származik, hogy szemünket, nem szegezzük folyton Istenre.

 Erzsébet nővér

Tisztaszívűek

Traditio legis

Róma, Santa Constanza

Szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet nővér írta:

"Istenem, Szentháromság, akit imádok, segíts engem, hogy magamról egészen elfeledkezve Benned éljek, változhatatlan Béke, mintha lelkem máris az örökkévalóságban időznék. Ne engedd, hogy bármi is megzavarja békémet, vagy kikényszerítsen Belőled, én Változhatatlanom, hanem inkább minden pillanat ragadjon messzebbre misztériumod mélységében.


Teremts békét lelkemben, tedd azt mennyországoddá, szeretett otthonoddá és pihenőhelyeddé; add, hogy soha ne hagyjalak magadra, hadd legyek ott egész lényemmel éber hitemben, Téged imádva, egészen kiszolgáltatva magam  teremtő tevékenységednek. (...)
Örök Ige, Istenem Szava, egész életemet a Te hallgatásodban akarom tölteni; tanulékony akarok lenni, hogy mindent megtanulhassak Tőled és aztán minden éjen, minden űrön, minden tehetetlenségen át Terád akarom szegezni tekintetemet és megmaradni világosságodban.
Imádott Csillagom, igézz meg engem, hogy soha ne tudjak kiszakadni sugárkörödből.


Emésztő Tűz, Szeretet Lelke, szállj le rám, hogy bennem is mintegy végbemenjen az Ige megtestesülése, hogy olyan újabb ember legyek Számára, akiben megújíthatja egész misztériumát.
Atyám, hajolj szegény kis teremtményed fölé, ne láss benne mást, mint a te szeretett Fiadat, akiben kedved telik. Drága Hármam, Mindenem, Boldogságom, végtelen Magány és Mérhetetlenség, melybe beleveszítem magam: zsákmányként kiszolgáltatom magam Neked; rejtőzz el bennem, hogy én is elrejtőzhessem Benned, és így várjak arra, hogy a te világosságodban szemlélhessem nagyságod örvényeit."

Szentháromság
San Vitale, Ravenna

VI. század

"Azt mondják, hogy a kínoktól való rettegés a szolgák útja, és az a kívánság, hogy a mennyországot jutalomként kapjuk meg, a béresek útja. 

Az Isten azonban azt akarja, hogy gyermekeiként menjünk Őhozzá –, ez azt jelenti, hogy az iránta való szeretetből és buzgóságból éljünk becsületesen, és a vele való üdvözítő egyesülés szívünkben és lelkünkben boldogítson minket. 

Bármennyire is sanyargathatod magad, magadra veheted a legnehezebb testi fáradságokat és munkákat is, ha nem elmélkedsz az Istenről és nincs meg szívedben a szüntelen Jézus-ima, sosem lesz nyugtod az ellenséges gondolatoktól, és mindig bűnbe esel, a legkisebb alkalom esetén is. 

Törekedj testvér, hogy szüntelenül mondd a Jézus-imát – tudod is, meg aztán megy is az itt, ebben a magányban. Nagyon hamar meggyőződhetsz róla, hogy hasznos. Akkor aztán nem gyötörnek majd többé az istentelen gondolatok, a hit fel fog tárulni előtted, s Jézus Krisztus szeretete. Akkor majd megtudod, hogyan támadnak fel a halottak, és az utolsó ítélet úgy fog megmutatkozni előtted, amint az valóságban lesz. Szívedben pedig az imádság oly könnyedséget teremt, hogy majd csodálkozol és nem bánkódsz többé, nem is kételkedsz többé jámbor életed miatt."

A Zarándok

Második elbeszélés

"A hit világosság is. A hitben a szív szemével tudom szemlélni az eseményeket. Túl tudok lépni az értelem világán, és természetfölötti módon tudom látni a dolgokat."

Marie-Elisabeth nővér

Fotó: Simon Wikström

Felele Jézus, és mondá neki: Mindaz, ki e vízből iszik, ismét szomjúhozik; a ki pedig iszik ama vízből, melyet én adok neki, nem fog szomjúhozni mindörökké,

hanem a víz, melyet én adok neki, őbenne szökőkút vize lesz az örök életre.  

Mondá neki az asszony: Uram! add nekem azt a vizet, hogy ne szomjúhozzam, s ne jőjek ide meríteni. 

Jn. 4, 13-15

Káldi Biblia

Jézus és a szamáriai asszony
Róma katakombái