„Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam!”
Published by Libertia Peregrinans under jámborság, Jézus-ima, kísértés, Zarándok on 14:38"Azt mondják, hogy a kínoktól való rettegés a szolgák útja, és az a kívánság, hogy a mennyországot jutalomként kapjuk meg, a béresek útja.
Az Isten azonban azt akarja, hogy gyermekeiként menjünk Őhozzá –, ez azt jelenti, hogy az iránta való szeretetből és buzgóságból éljünk becsületesen, és a vele való üdvözítő egyesülés szívünkben és lelkünkben boldogítson minket.
Bármennyire is sanyargathatod magad, magadra veheted a legnehezebb testi fáradságokat és munkákat is, ha nem elmélkedsz az Istenről és nincs meg szívedben a szüntelen Jézus-ima, sosem lesz nyugtod az ellenséges gondolatoktól, és mindig bűnbe esel, a legkisebb alkalom esetén is.
Törekedj testvér, hogy szüntelenül mondd a Jézus-imát – tudod is, meg aztán megy is az itt, ebben a magányban. Nagyon hamar meggyőződhetsz róla, hogy hasznos. Akkor aztán nem gyötörnek majd többé az istentelen gondolatok, a hit fel fog tárulni előtted, s Jézus Krisztus szeretete. Akkor majd megtudod, hogyan támadnak fel a halottak, és az utolsó ítélet úgy fog megmutatkozni előtted, amint az valóságban lesz. Szívedben pedig az imádság oly könnyedséget teremt, hogy majd csodálkozol és nem bánkódsz többé, nem is kételkedsz többé jámbor életed miatt."
Második elbeszélés
